Osli csuhé
Megérett a kukorica kis Osliban rég...

MENÜ

A csuhéfonás újjászületése Osliban

 

   Valamikor, 50 – 60 évvel ezelőtt szinte minden háztartásban fonták az asszonyok és a lányok a kukoricafosztásból, a csuhéból a papucsokat, szatyrokat és lábtörlőket. Jó kereseti lehetőség volt a téli, kora tavaszi hónapokban. A férfiak is besegítettek: fölszegelték a rámákat, előkészítették a kukoricaleveleket a fonáshoz. Ilyenkor ételről, italról is ők gondoskodtak. Így az asszonyok szinte reggeltől – estig csak a csuhézással voltak elfoglalva.

   A faluban volt egy felvásárló hely, ott vették át a kész termékeket, persze csak akkor, ha a minősége megfelelt az előírtaknak. Innen egy csornai háziipari szövetkezetbe került eladásra.

  Napjainkban már csak néhány házban találkozhatunk csuhéfonó asszonyokkal. Ennek a nagyon szép kismesterségnek a továbbadása elmaradt. Ezért jutottunk évekkel ezelőtt arra az elhatározásra, hogy nem hagyjuk veszni, felelevenítjük, megismertetjük az ifjúsággal, mielőtt kihalnak azok, akik ennek kiváló művelői.

  Szerencse, hogy sikerült Kapui Bélánét és Varga Gézánét megnyernem ez ügynek, és 2008 óta rendszeresen tartunk szakköröket, bemutatókat. Több alkalommal Kapuváron a művelődési központban oktattuk a felnőtteteket ősztől tavaszig, hasonlóképpen Osliban is, ahol az iskolás tanulók szüleikkel együtt tanulgatták a csuhéfonást. Ismertek lettünk, s gyakorta hívnak bennünket környékbeli iskolák, nyugdíjas otthonok, nyári kézműves táborok szervezői azzal a céllal, hogy tanítsuk, mutassuk be a csuhéfonást. Szívesen megyünk.

  Persze sok minden változott e kismesterség körül is, mint az élet más területein is. Új, a modern világhoz illő dísz- és ajándéktárgyak készítésébe kezdtünk: bonbontartó, üvegtartó, ajtódísz, adventi koszorú készül. Karácsony előtt angyalkákat és a szent családot formázzuk meg, húsvét előtt nyuszikat és tojástartókat készítünk.

  Két dologért tartjuk nagyon jónak, amit csinálunk: egyrészt nagyon hasznos időtöltés, közben beszélgetni, énekelni lehet, másrészt úgy gondoljuk, a saját magunk által készített ajándéknál nincs értékesebb.

 

 

Rinner Jenőné

2013 szept 02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.

Asztali nézet