Osli csuhéMegérett a kukorica kis Osliban rég...
Osli nevezetességei
Összeállította:Borsodi Heni
…Falu a Hanság szélén
Osli Győr-Moson-Sopron megyében található kistelepülés. Az osztrák határ közelében, Kapuvártól északkeletre, 7 kilométer távolságban fekszik. Autóval, autóbusszal vagy kerékpárral érkezhetünk a faluba.
Kapuvár, Veszkény vagy Szárföld felől érkezvén Osliba, először a falu határában álló erdőszéli kápolnát pillanthatjuk meg, melyet Szent Vendel tiszteletére szenteltek.
Szerte a Dunántúlon megtalálhatók a Szent Vendelt ábrázoló szobrok és a szent nevét viselő kápolnák. Az állattartók védőszentjének tartott Szent Vendel kultusza a 18. században jelent meg hazánkban, szoros összefüggésben az állatokat veszélyeztető járványok terjedésével. A szobrokat, kápolnákat a falvak szélén, a legelők közelében helyezték el. Vendel napján, október 20-án körmenetekben vonultak a falvak lakosai, hogy a szent oltalmát kérjék. Az osli kápolna 1860-ban épült, kapuján bepillantva a pásztorként ábrázolt szent szobrát láthatjuk. A kultusz erősségét bizonyítja, hogy a templomban is megtalálhatjuk Szent Vendel szobrát.
A faluba érkezvén jobb kéz felől a temetőt találjuk. A 19. század közepéig a templom körüli dombon temetkeztek, ezután került jelenlegi helyére a temető. A nagy gonddal rendezett, szép temető közepén a nemrégiben felújított ravatalozó kápolna áll, mely körül ott láthatók a keresztre feszített Jézus és Szűz Mária szobrai.
A Mária-szobor alatt találhatók az elhunyt osli plébánosok sírjai, köztük Jáky Ferenczé, aki a 19. század második felében volt a falu plébánosa, s akit „szent életű” lelkipásztorként tartanak számon máig a faluban. A templom és a plébánia történetéről írott kézirata értékes forrás.
Sírkövén ez a felirat olvasható:
Itt nyugszikJáky FerenczOsli községének 40 évig volt plébánosaszül. 1806. dec. 9-énmegh. 1886. márc. 13-án.~~Ajkaim már elnémultakHelyettem e sorok szólnak:Tartsátok meg Krisztus tanátSzeressétek szűz Máriát ~~Jézus áldása veletek Szívét értem kérleljétek!
A ravatalozó mögött, a harang alatt állítottak nemrégiben emléket Osli nagy tanítójának.
A sírkő felirata:
CSERESZNYÁK IGNÁCZközségünknek
1856-1890között volt jeles tanítója.Hálával emlékezik Osli lakossága
A faluközpont felé továbbhaladva szintén jobb kéz felől a világháborúkban elesettek emlékművet (ahogy a helyiek nevezik: a „hősök szobrát”) pillantjuk meg. Az eredetileg az I. világháborúban elesett 47 osli katonának emléket állító alkotást Baumann Béla kőfaragó és Vörös János szobrászművész készítették 1938-ban. Fél évszázaddal később, 1989-ban a II. világháború 40 osli áldozatának neve is felkerülhetett az emlékműre. Az osliak nem felejtik hősi halottaikat, minden évben május utolsó vasárnapján, a Magyar Hősök Emléknapján koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak az emlékműnél. Mindenszentekkor a falu apraja-nagyja a hősöknek is gyertyát gyújt hazafelé menet a temetőből.
A világháborús emlékművel szemben folyik a „megyároknak” nevezett csatorna, mely a Kis-Rába csatorna egyik leágazása. Neve a vármegyei árok, megyei árok elnevezésekből eredhet. A Rábaközben a mély fekvés miatt a földművesek évszázadok óta ástak belvízelvezető árkokat, hogy földjeiket megvédjék. Ilyen árkok hálózzák be a vidéket, ezek közé tartozik az osli megyárok is, melynek vize a hősi emlékmű mögött található „Hidakként” emlegetett tavacskába torkollik.
A Hidak környékét a téesz-időkben mezőgazdasági célokra hasznosították, partján gazdasági épületek, istállók álltak. Ezek mára eltűntek, helyükön néhány éve modern faházak épültek. A tó egésze magánkézbe került és hétvégi pihenőhelynek alakították ki. A Hidakban és a tó közepén lévő kis szigeten a ’90-es években nyaranta hattyúk fészkeltek. Télen a befagyott tó a falu mindenkori ifjúságának legjelentősebb közösségi területe.
Induljunk tovább a templom felé az osliak által Öreg utcaként is emlegetett Fő utcán, melyet a 20. század közepéig Mária utcának hívtak.
(Az elszármazott idős falubeliek között akad, aki ma is így címezi a szülőfalujába küldött leveleket.)
A Fő utca feltűnően széles és tágas, a házak messze épültek az úttól. Erre egyrészt a valamikor lápos, vizes talajviszonyok adhatnak magyarázatot, másrészt az, hogy a korábbi századokban nagyon gyakran pusztított tűzvész a faluban.
Néhány perces séta után elérjük Osli legnevezetesebb épületét, a Mária tiszteletére szentelt templomot.
Osli a Rábaköz leghíresebb búcsújáróhelye.
A Mosolygó madonna képe. Ennek történetét Nehéz Ferenc dolgozta fel nagyon érdekes, olvasmányos, veses formában. Ide kattintva olvasható!
A faluban ma is tartják az esztendő minden, összesen hét Mária-ünnepét. A főbúcsút augusztusban ünneplik, Nagyboldogasszonykor, de érkeznek zarándokok a Szűzanya más ünnepein is, legtöbben Sarlós Boldogasszony és Kisboldogasszony napján, júliusban és szeptemberben.
Az elmúlt évben, a templom főbúcsújának ünnepén Osliból elszármazottak hagyományteremtő szándékkal felelevenítették a gyalogos zarándoklatot.
A templom főoltárán található kegyszobor, mely a kisded Jézust karján tartó Szűzanyát ábrázolja, Kismartonból származik. A 17. század elején készült faszobrot, mely úgynevezett „öltöztetős Mária-szobor”, Esterházy Pál nádor adományozta a kápolnának és a falu népének 1690-ben. Kedves arckifejezése miatt nevezik Mosolygó Madonnának. A mai kegytemplom helyén 1390-ben épült az első kápolna, mely többször elpusztult és többször újjáépült a viharos évszázadok során. Mai formáját végül 1766-ban nyerte el. A templom történetét a falu szülötte, Dr. Varga József dolgozta fel Osli kegytemplom című könyvében.
Érdemes sétát tennünk a templom körül is! A főbejárat mellett jobbról és balról 1920-ban Sopronban készült, Jézus Szíve és Mária Szíve szobrok találhatók, talapzatukon egy-egy rövid fohász olvasható.
A templomkaputól balra látható fülkében egy az Irgalmas Jézust ábrázoló mozaikképet láthatunk, melyet Bális Péter plébános atya ajándékozott 2009-ben az osli híveknek. A felirat: „Jézusom, bízom benned”.
A kép – Puskás László görögkatolikus lelkész és felesége alkotása – szépen ötvözi a keleti és nyugati keresztény hagyományokat mind tartalmában, mind formájában. A bejárattól jobbra lévő falon kapott helyet a „Szent Missiok” emlékét őrző missziós kereszt. 1947-ben volt utoljára misszió Osliban. Folytassuk sétánkat a templom mögött álló Kálvária felé, mely 1859-ben készült el. Helyét a falu legmagasabb pontjának tartották, ezért kapta a Kálvária-domb nevet. Körbejárva a keresztút 14 stációját láthatjuk az oszlopokon.
A Nagyboldogasszony napjához kapcsolódó augusztusi búcsú nagymiséjét a Kálváriában, szabadtéren tartják minden évben. Ekkor érkezik a legtöbb zarándok Osliba. A szentmise után körmenet vonul a faluban, kifejezve és hirdetve a Szűz Mária iránti tiszteletet. A Kálvária tövében található a millenniumi emlékmű a kettős kereszttel, melyet 2000-ben állítottak az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából. A templomtoronnyal szemben, a Szent István király utcának, Osli legrégebbi utcájának elején található a plébánia épülete, vele szemben pedig a szépen felújított tűzoltókocsi, mely az 1889-ben megalakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület emlékét is őrzi.Tovább haladva az István király utcán a Sport utcába érünk, mely a focipályára vezet. Mielőtt azonban a sportpályához befordulnánk, tekintsük meg Szent Flórián szobrát, mely a mező szélén, a tűzoltószertárral szemben áll.Szent Flórián a tűzoltók védőszentje, az ő segítségét kérik tűz ellen.
Kultusza a 17. század végén erősödött fel hazánkban, s szinte nincs is olyan római katolikus község, ahol ne találnánk nyomát tiszteletének. Szent Flórián a Nyugat-Dunántúlon különösen népszerűvé vált, Osli példája is ezt mutatja, ahol nemcsak köztéri szobrot állítottak a szent tiszteletére, de a templomban is látható egy őt ábrázoló kisebb alkotás Szent Vendel szobra mellett.
A falvakat hajdan gyakorta fenyegette pusztító tűz. Az ettől való félelem erősítette Szent Flórián tiszteletét. Így volt ez Osliban is, hiszen a faluban a századok során összesen hétszer pusztított súlyos tűzvész. Az utolsó tűzvészt a helyi emlékezet szerint, melyet szájhagyomány őriz, egy macska okozta.
A focipálya a falu egyik legjelentősebb közösségi tere. Vasárnap délutánonként a labdarúgó-mérkőzésekre idősek és fiatalok, férfiak és nők egyaránt kíváncsiak. Az év során más rendezvények is itt kerülnek megrendezésre, közülük legjelentősebb a falunap, melyet minden évben július első szombatján tartanak.
Térjünk vissza a templomhoz, s haladjunk tovább egyenesen a falu északi vége felé, egészen a Véndiófa vendéglőig, majd forduljunk balra, az Acsalag felé vezető útra.
A Hanyi utca és az Acsalagi utca találkozásánál megtaláljuk a település legújabb emlékművét. A fából készült szobor nem véletlenül áll a falu e sarkában. 1956-ban ezen a Hanság felé vezető úton menekültek emberek százai az osztrák határ felé.
A menekülőknek állít emléket Csiszár Gyula alkotása, melyet a forradalom 50. évfordulója alkalmából 2006-ban avattak fel.
Egy férfi és egy női alakot, valamint egy gyermeket láthatunk az alkotáson. Elhelyezésük szimbolikus: míg a gyermekét tartó anya hazafelé néz, az apa már a határt kémleli, az előttük álló hosszú és nehéz útra tekint.